kma logo

"kis Kálvin tér" a református templomkertben

Pünkösdhétfőn színvonalas ünnepség keretében átadásra került a "kis Kálvin tér" a református templomkertben. Itt helyezték el a "Reformáció 500." programban általunk örökbefogadott, 21/95. számú követ is, mely a budapesti Kálvin téri évfordulós kövek egyikének hiteles másolata. A téravatón Kapitány Attila, a KM Alapítvány alapítója mondott ünnepi beszédet: 

 

Tisztelettel köszöntöm Tiszteletesemet és Feleségét!

Üdvözlöm a meghívott Vendégeinket és üdvözlöm református Testvéreimet!

Az ember életében vannak hétköznapok és vannak olyan kiemelt napok, melyen a dolgunkat félretéve örömünket, épülésünket lélekben és dolgainkban, köszönjük meg. A mai nap kettős ünnep számunkra:

- egyrészt Pünkösd ünnepét, a Szentlélek kiáradását, a kegyelet megadását ünnepeljük. A Húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn a hívők ezért találkoznak. Kérjük, hívjuk és akarjuk a Szentlélek közelségét, hogy áldott pünkösdi ünnepünk legyen, melynek ajándéka hétköznapjainkat is áldani fogja. Nekünk, imádkozó gyülekezetként, alkalmanként együtt, és naponta egyenként zörgetnünk kell fohászainkkal Urunk mennyei ajtaján. Ez minden, Istent tisztelő nemzet jussa, minden Krisztust követő felekezet értéke, és minden Szentlélekkel élő közösség értelme.

- Ma azonban a mi gyülekezetünk számára többet is adott az Úr, mert a folyamatosan épülő Isten házat tovább tudtuk bővíteni, szépíteni. Emlékezzünk arra, hogy a padok elhelyezésénél már kifejeztük ezt az óhajunkat. „Tegyük beljebb” – mondtuk, mert előre láttuk ezt a napot, ami most eljött.

Egyszerre tudtuk kibővíteni régen vágyott terünket, és elhelyezni a Reformáció 500. évfordulója kapcsán kibocsátott budapesti kősorozat egy elemének örökbe fogadott, hiteles másolatát. A 95 db kőből a 21-es kiválasztásakor nem a nyerőszám vezérelt, hanem a kőbe vésett szellem tartalma. Nagyon sokszor egyetlen szóval, egyetlen mondattal mély tartalmat tudunk kifejezni.

Születésemnél dőlt el sorsomban, hogy nememtől függően a keresztény vallások közül a római katolikus vagy a református leszek-e? Viszem-e tovább Édesapám hitét? Büszkén viszem! Egész életemben végtelen szeretettel hálálkodok az Úrnak, hogy ehhez a közösséghez tartozhatok. Ez az érzés vezérelt akkor is, amikor e követ tartalma miatt kiválasztottam. A bevésett gondolatokkal teljes lényem tudott azonosulni, és Kálvin 
gondolata, valamint Ady verse lelkemnek tetsző sorok.

A mi vallásunk hirdeti, hogy az egyszerű sokszor több, mint cifraságokkal megáldott túlzás. Ha erre jártok, Testvéreim, olvassátok a kőbe vésett sorokat, és gondoljatok a reformáció 500 esztendejére, melyben hitünkért a máglyahaláltól a gályarabságig nagyon sokan megszenvedtek, hogy ma itt, Isten színe előtt állva szabadon gyakorolhassuk vallásunkat. Kérjünk áldást azokra, kik értünk szenvedtek, hálánk legyen örök! Vegyük a mai napon birtokba e teret, és úgy, mint eddig, istentisztelet után váltsunk szót egymással. Pihenjünk meg a padokon, ahol elcsendesedni egy templom kertjében felemelő érzés. Minden jelenlévőnek és otthon tartózkodónak jó egészséget kívánok, és áldást, hogy sokszor találkozhassunk ezen a helyen.

A 16. század szellemének logikus következménye volt, hogy a Bibliát ne csak hozzáértők, idegen nyelvet ismerők olvashassák, hanem az egyszerű ember lelkéhez is eljusson. Nem kis feladat volt ez abban az időben, mert politikai szándék kifejezetten 
gátolta, a technikai feltételeket pedig előteremteni óriási feladat volt.

 

A mai ünnepi alkalommal emlékezzünk meg a Biblia fordítójáról is, és hallgassuk meg Reményik Sándor A fordító című versét, melyet Károli Gáspár emlékezetére írt. Felolvasnám:

 

"Alkotni könnyebb: a szellem szabad, 
A képzelet csaponghat szerteszét, 
Belekaphat a felhők üstökébe, 
Felszánthatja a tenger fenekét, 
Virágmaggal eget-földet bevethet, 
Törvénnyé teheti a játszi kedvet, 
Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad, 
S vakmerőn méri Istenhez magát... 
Az alkotás jaj, kísértetbe is visz. 
A fordítás, a fordítás - alázat. 
Fordítni annyit tesz, mint meghajolni, 
Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni, 
Valaki mást, nagyobbat átkarolva 
Félig őt vinni, félig vele menni.

 

Az, kinek szellemét ma körülálljuk, 
A Legnagyobbnak fordítója volt, 
A Kijelentés ős-betűire 
Alázatos nagy gonddal ráhajolt. 
Látom: előtte türelem-szövétnek, 
Körül a munka nehéz árnyai: 
Az Igének keres magyar igéket. 
Látom, hogy küzd: az érdes szittya nyelv 
Megcsendíti-e Isten szép szavát? 
És látom: győz, érdes beszédinek 
Szálló századok adnak patinát. 
Ó, be nagyon kötve van Jézusához, 
Félig ő viszi, félig Jézus őt. 
Mígnem Vizsolyban végül megpihennek, 
Együtt érve el egy honi tetőt. 
Amíg mennek, a kemény fordítónak 
Tán verejtéke, tán vére is hull, 
De türelmén és alázatán által 
Az örök Isten beszél - magyarul."

 

A program központi FB oldala:https://www.facebook.com/reform500installacio/